Letra da Música Harangok de Omega

Mit ér két egymásba zárt tenyér,
Ha millióknak nem jut kenyér,
Mit ér sok kõbe vésett házszám,
Ha a kereszten nem cserélhetõ a sorszám?

Ahogy a lélegzeted veszed,
Tágul benned a tér,
Az arcodon minden érzés
A múltadról mesél.

Kifestve színes minden emlék,
Ha az évek a vállukra vették.
Ne mondd, hogy gyanús ez a jelkép,
Én tudom, ezt is mások tették.

Harsonák üvöltenek, a vágyak,
Ma már az istenek a földön járnak,
És minden, amit tettek, hogy
Néhány háborút elvesztettek.

Kiált a szólhatatlan harang,
Kitépett nyelve csendben marad.
Azt hiszem, hogy ma már némán táncol,
Csak bólogat és lassan visszaszámol.

Halántékhoz szorított kéz,
Az áldozati bárány mosolyogva
A véletlenrõl mesél.